Dr. Gazdag Tibor r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, osztályvezető részére.
A Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztály Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztály munkatársai folyamatosan monitorozzák az interneten megjelenő tartalmakat.
A fenti videón látott garázdaság elkövetője :
Bohus László
1956.O6.16 Pécs
A.n. Pinczés Etelka
Címe : 7133 Fadd Mátyás Király u. 121.
Elkövetési magatartás
Az elkövetési magatartás a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása. Nyilvánvalóan minden bűncselekmény közösségellenes. Kihívóan közösségellenes az a magatartás, mely a társadalmi együttélési szabályok nyílt, tudatos, egyértelmű semmibevételét jelenti.
Elkövetés módja
A törvény szerint csak az erőszakos jellegű kihívóan közösségellenes magatartás valósítja csak meg a bűncselekményt.
Az erőszak irányulhat dologra és személyre is.
A személyre irányuló erőszaknak nem kell sérülést okoznia, elegendő a másik ember testének érintése is, ha támadó szándékú.
.
A felvételen látható rendőrök részére :
Bűnpártolás
a Büntető Törvénykönyv (Btk) szerint:
244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az
elkövetés előtt megegyezett volna
a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől
meneküljön,
b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,
c) közreműködik a bűncselekményből származó előny
biztosításában,
vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
A bűnpártolás az alapbűncselekmény elkövetőjének történő segítségnyújtás.
A bűnkapcsolat egyik formája, járulékos bűncselekmény, alapbűncselekmény nélkül nem létezhet.
Nem fejthet ki szándékerősítő hatást, csak utólag kapcsolódhat az alapcselekményhez.
Csak abban az esetben felel az elkövető, ha az alapbűncselekményt befejezték vagy megkísérelték.
Fontos, hogy az alapbűncselekmény elkövetője a bűnpártoló későbbi támogató magatartásáról az alapbűncselekmény elkövetése előtt nem tudhat, az ugyanis rá nézve szándékerősítő hatással bírna, így a támogatást nyújtó az alapbűncselekmény bűnsegédjévé válna.
A törvény három elkövetési magatartást is
meghatároz.
Közös jellemzőjük, hogy alkalmasak az eljárás sikerének meghiúsítására.
A hatóság üldözése előli meneküléshez történő segítségnyújtás az elkövetőnek a bűncselekmény megvalósítása után nyújtott segítség, akár az eljárás megindulása előtt, akár annak során, pl. elbújtatja az elkövetőt.
Minden olyan magatartás e körbe tartozik, amellyel az elkövető a büntetőeljárás sikerét az alapbűncselekmény elkövetője érdekében meghiúsítani törekszik.
Így ha a nyomozókat rossz irányba küldi.
A bűncselekmény elkövetéséből származó előny biztosításában való
közreműködés lényege, hogy az elkövető az alapbűncselekmény
elkövetője számára az alapbűncselekmény eredményeként megjelenő
akár anyagi, akár személyes jellegű változáshoz kötötten, az
alapcselekmény elkövetője érdekében cselekszik.
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a hivatalos személy eljárása során követik el.
A bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté
válik, nem szükséges tehát, hogy pl. az akadályozó magatartás
eredményes legyen.
Állampolgári üdvözlettel Hanter.
A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, e jogi csoport elemeinek jogi tárgya a köznyugalom, vagyis olyan társadalmi légkör, amelyben a törvényes rend iránti tisztelet, a kölcsönös megbecsülés, a polgárok jogos érdekeinek elismertsége az uralkodó.
A köznyugalom megzavarása elsősorban a közvéleményben észlelhető nyugtalanságban, zavarban fejeződik ki.
Btk. 271. §
(1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
- a) csoportosan,
- b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.
- 2010-08-25 22:48:05
- hanter
- (hozzászólások: 44)
#1- hanter
- 2010-08-25 23:23:55
171. § (1) Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni.
A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.
Uff.:)))